Februári kiruccanás

2015.02.20. forrás: Ladányi horgászok

Odaúton a búcsúzkodó éjszakai mélykék tiszta égen az éppen aludni készülő fogyatkozó telehold figyelt engem, visszaúton pedig a kipihent Vénusz hunyorgott rám az esteli fekete égbolton. Közöttük eltelt néhány óra, mialatt történt egy s más, mint ahogy általában. Röviden összefoglalva; kétszázhetven kilométer, szűk négy órás autó út, meleg baráti kézfogás, egy szivárgó lemezcsónak, egy ultra light és egy kisebb dobósúlyú pergető bot, hozzájuk mért plasztik csalikkal, csodaszámba menő szép február eleji időjárás, tizennégy darab süllő egy kivétellel, élménydús horgászat és jó hangulat. Nem is tudom érdemes lenne e tovább folytatni, mert a lényeget összegeztem és az agymenéseim hosszas olvasása nem biztos, hogy lekötne mindenkit. Sőt... és valljuk be manapság inkább vizuális lényekké váltunk, mint olvasóvá. Valójában azt hisszük, amit látunk, zagyvaságot meg bárki tud hazudni, azaz mostanában a hosszú rizsa senkit sem érdekel, főleg fotó nélkül...

hirdetés

Na jó, nem lehetek mindenkivel ilyen kegyetlen, hisz van a blognak látogatottsága bőven, (ami már rég felülmúlta az én elgondolásom...) és a rendszeresen idekattintó népet talán érdekelheti a süket duma is. Megpróbálok most mindenkinek kedvezni, rövid, tömör leszek, képanyagokkal...

Február első szombatja. Előző napok megbeszélései után irány Tőserdő, Laci barátom a házigazda. Előző napokat fagyos szél és influenza járvány jellemzi. Két napos frissen váltott (mert hamarabb az istennek sem lehetett!!!) éves állami horgászjegy teljes birtokában napijegy vásárlás, majd a lefoglalt lemezcsónakba való bepakolás, két perc hajókázás, helyszínfelmérés, súlyeresztés és aztán dob és teker.

Az első jó jelként az időjárási viszontagságokat vettük, mert az előző napokhoz képest a szél elfelejtett orkán erősséggel fújni és a hőmérséklet is a gyenge légmozgásnak köszönhetően kellemesnek volt mondható. Annak ellenére beöltöztünk mint két holdra induló űrhajós. A másik jó jel, hogy a hullámzás mentes részeken a vízfelszínen szép terítéseket fedeztünk fel.

Szóval a kis halak víztető közelében tartózkodnak, ebből következik, hogy a táplálkozó ragadozó halak is. Ugyan milyen halak hajthatnak? Ultra Light bot beélesít. Pici Mann’s twiszter másfél grammos fejjel már repül is a part irányába. Nem engedem mélyre, közepes sebességgel vontatom. A csali egy idő múlva botladozni kezd. Talán a kishalakon ... Viszont harmadik dobásból a csónak előtt egy rávágást kapok. Nem akad. Ugyanoda vissza dobom, majd újra jön egy ütés és luft. A twinyó farka likvidálva. Ez nem balin volt ... viszont nem is az a méret amiért jöttem ...

[ Ide jön a farok nélküli twiszter frappáns képe ... ] ami különböző okok miatt elmaradt és mindenki fantáziájára bízok.

Csalicsere, kettő mérettel nagyobb élénk színű twiszter kerül a kapocsba. Az ötödik aljzaton gyökkettes sebességgel vontatott műcsalira félénken rákéredzkedik egy halacska.

Rövid tanácskozás után arra döntök, hogy ez a süci haza fog jönni velem. (Otthon a teljes mivolta hiánycikk lett ... ). Vízterület megnevezés, víztérkód, dátum és kilenc óra húsz perc (!), fogassüllő oszlop, megközelítőleg hetven dekagramm, halbunkó, örök álom és műanyag szemeteszsák. Pár üres dobás, majd csali csere és még a fenékre sem süllyedt már is halam van.

Horog és hal közötti szoros kapcsolat sikeres elválasztása után, gondolkodás nélkül, ment vissza.

Jött a következő dobás. Három taktus után ránehezedés. Halam van...

Újabb két dobás és...

Nemsoká vendéglátóm következett. Drop shot módszerrel volt sikeres.

 Pár eseménytelen dobás, majd nálam újabb csalicsere. Még nagyobb méretű gumihallal próbálkozom és pár dobás után... Újra halam van!

Jó pár bevontatás üres, mégsem unalmas a peca. Bőven elégedett vagyok, hisz nem erre számítottam. Egy negyed óra múlva Laci jelzi hala van. Pompásan küzd a jószág, mire felszínre kerül akkor derül ki véglegesen, hogy csukával van dolga. Van egy kis rizikó, mert nincs harapásálló előke, de sikerül kézbe vennie, majd visszaeresztenie. Gyönyörű hibátlan pocakos jószág, ilyenkor nem bántjuk őket.

Hosszabb kapástalan szünet következik a következő eseményig. Jócskán elmúlik dél mire többszöri csalicseréket követően egy újabb ízesített 4’ - es méretű gumihalra bődületes kapást kapok odalentről. Első tippre egy szép balinra tippeltem volna, de szerencsére nem az volt. Egy szebbecske süllő örvendeztetett meg a jelenlétével.

Úgy döntöttem ő is hazajön. Szigorú cégbíróság szintű adminisztratív procedúra, majd tőlem dobástávolságon belül terítés. Rádobok ugyanazzal a csalival, nem érte el a feneket...

Frissnek mondható harapásnyom a farok végénél. Többen vannak, jó jel. Viszont, ami engem érdekelne, hogy van e köztük darabosabb. Tapasztalt pergetők bizonyára tudják a választ. Lacinak drop shot - os módszerre hala érkezik.

Időérzék totális elvesztése miatt írnám, hogy nemsoká, ami takarhat tíz percet, de egy félórát is,ugyanarra a csalira megint akad egy érdeklődő.

Megszalad egy kissé a délután. Három helyet váltunk érdemi eredmény nélkül. A később érkező két csónakos páros is gőzerővel halat kutat. Egy korábbi már jóval hamarabb megunta. Remélem nem miattunk, mert ilyenkor nem igen lehetünk mindenkinek szimpatikusak... és nekik nem voltunk azok...

Egy átállást követően a mélyben húzott csalit csak felvette a nap utolsó előtti süllője. A szomszédban megsűrűsödik a hangos halöröm.

Utolsó hal egy félreérthetetlen rávágással jelentkezett. Bevágás után a horog ült és a műcsalit, mintha rá telepedő utálatos hordaléktól húztam volna a felszínre.

Szegénykém nem tudom mit akart vele kezdeni, a jig horog végül is kívül akadt, ha tápláléknak akarta akkor nem kis önbizalomra utal, de szerintem csak szimplán párosodni akart és partnerének nézte, akkor meg még túl korán kezdte. Mindegy, egy "gondold át újra" tanáccsal búcsúztam tőle, de nem csak tőle, hanem egész Tőserdőtől, vendéglátómtól és az aznapi horgászattól. Rengeteg olyan dolog létezik, amelyeket hiába próbálsz másokkal többféle módon is teljes mértékben átéreztetni úgysem sikerül. Nekem, nekünk ez egy jó nap volt és mondjam azt, hogy kellett, nagyon kellett már...

Gyöngy

hirdetés