2015.07.08. forrás: LégyRemények
Június közepén kezdődött. Szegedről jelezték, hogy beindult a virágzás, első nap gyengén. második nap erősen, a halak ráálltak, volt vircsaft. A hónap első felében meleg idő volt, egy pár nap kánikula és a víz hőfoka lassan 22 °C felé emelkedett, tizenhetedikén azt mondtuk: ha lesz, ha nem, rápróbálunk az élő Tiszán, Tiszafüreden. Nem volt rossz döntés. No de lássuk szép sorjában:
Soha még ennyire nem akartunk halat fogni.
Természetesen rossz idő, de jó fogások. Persze, hisz nem kellett a kameráknak fogni. Csak lazán, gyenge rajzás mellett, hűvös időben a Stickman #7-es és #6-os új botjainak a tesztelése közben néhány hal is esett, valamint egy rakás jó fotó is, amint a mellékelt ábrák is mutatják.
A Tisza Tokaj fölötti szakaszára próbáltunk rá.
Minden nap, mindenki Stickman botokkal horgászott. Kiváló szerkók, könnyű, erős, szép, esztétikus botok.
Mindent egybevetve, a gyenge rajzás, a kivételesen rossz, kedvezőtlen idő ellenére is néhány nagyon kellemes és emlékezetes horgásznapot töltöttünk a Tiszán.
Mert a Tisza, a mi szőke Tiszánk minden durcássága ellenére, kegyeibe fogadja azokat, akik szeretik és tisztelik Őt.
Én imádom a Tiszát.
Ja, és a Marost is.
(fotók: Szmutni Ákos, Hárságyi Péter, Bereczki Gábor)