Évszázados háborút zár le a halvédelmi törvény

2013.09.05. forrás: Délmagyar

Szeged - A halászok nem használhatnak horgot, sem olyan hálót, amelyben sérül, elpusztul a hal, limitált lesz a zsákmányuk, és ha eladják, tanúsítványt kell írniuk róla. Ilyen korlátozásokat vezet be a vasárnap óta hatályos új törvény, amely a halfogók népesebb táborának, a horgászoknak kedvez.

hirdetés

 A névváltozásnak is van jelentősége: a korábbi halászati törvényt halgazdálkodási és halvédelmi törvény váltotta szeptember elsejétől. Az országgyűlési kétharmadot gyakran éri a bírálat, hogy nem egyeztet eleget az érdekeltekkel. Ez esetben az előkészítés évek óta tartott, és az érintettek legnépesebb csoportjának, a horgászoknak az érdekképviselete a legtöbb javaslatát viszontlátta a törvényben. Ugyan nem tiltotta be az országgyűlés a halászatot a természetes vizeken, viszont elfogadta a horgászat és a hozzá kapcsolódó vállalkozások legfőbb érvét. Eszerint a hazai természetes vizek horgászati, turisztikai célú hasznosítása több bevételt hoz az államnak is, ha korlátozza az üzemszerű halászatot.

Az új jogszabály limitálja a halászok által kifogható hal mennyiségét – ez a horgászok esetében régóta így volt –, rögzíti, hogy a zsákmányról tételenként fogási tanúsítványt kell kiadniuk. Ez végigkíséri a természetes vizekből kifogott halat a vendéglői asztalig, ahogy a halgazdasági árut a számla. Kimondja a jogszabály, hogy tető-, csapó- vagy sorhorgot már nem használhat a halász, és tiltott az „olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul, és a megfogott egyed rövid időn belül való elpusztulásához vezet". – A törvény nem mondja ki, de ez a marázsa, a meslenc, amely nem hagyományos halászeszköz. Tiltólistára kerültek a damilhálók, amelyek sérülést okoznak a halnak – értelmezi a jogalkotó szándékát az előkészítésben részt vett Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke, Láda Gáspár. – A korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a halak védelme, őrzése, előírja a törvény a halmentést a kubikokból árhullám után, ami eddig nem volt rendszeres. A természetes vizekből kifogott őshonos halak nem telepíthetők át olyan tóba, ahol más halgazdálkodás folyik, például horgásztavakba sem. Vélhetően ez is a halászat piacát szűkíti. Kimondja, hogy a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése élvez elsőbbséget a természetes vizeken.

Az új jogszabály jobban védi a halat, de igyekszik vonzóbbá tenni a horgászatot. Fotó: Karnok Csaba

Ez a Tisza szempontjából érdekes. 2015-ben újból pályáztatják a folyó szakaszait, és erre a jelenlegi gazda, a halászati szövetkezet mellett a megyei horgászegyesületek szövetsége is készül.

Kimondja a jog: a hal akkor kerül a horgász, halász tulajdonába, ha beírta a fogási naplójába. Ez azzal jár, hogy aki elmulasztja beírni a zsákmányt – abban reménykedve, így több halat elvihet, mint amennyi egy nap megilleti –, és rajtakapják, nem szimpla halvédelmi szabálysértésben, hanem lopás vétségében találják bűnösnek.

Viszont 3 éves kortól 15 éves korig, illetve 70 év fölött ingyenes az állami horgászjegy, ingyen jár az állami jegy mozgásszervi, hallásszervi fogyatékosoknak, az értelmi fogyatékosok pedig horgászvizsga nélkül válthatnak engedélyt, felnőtt felügyelet mellett pecázhatnak. Turista horgászjegyet vezetnek be május elsejétől, amely régen, a Balatonon létezett. Online regisztráció útján lehet hozzájutni, vizsga nélkül, így hátha még többen megszeretik a horgászatot.

Láda Gáspár információi szerint a törvényhez három végrehajtási rendeletet tervez a Vidékfejlesztési Minisztérium, az első most készül.

Ezt várja Ujhelyi Dezső, a másik érintett csapat, a Tisza Halászati Szövetkezet elnöke is, aki szerint nagyon fontos részleteket nem tisztázott egyértelműen a törvény. – Sorhorog alatt mit kell érteni? Három, tizennégy vagy százötven szemeset? Ha a damilhálók maradandó sérüléseket okoznak a halnak, a horgászok horga nem? – sorolta Ujhelyi Dezső. – Én javasoltam, hogy a háromágú horog használatát tiltsák be. Erről egyelőre nincs hír.

hirdetés