Pénzbe kerül a késlekedés

2014.01.13. forrás: TEOL

Számos, horgászokat érintő változás lépett életbe január 1-től. Ezek többek között az állami horgászjegyeket, a fogási naplókat, az egyes kifogható halfajok méretét és mennyiségét érintik.

hirdetés

 A jogszabály értelmezése leginkább jogalkotói és -alkalmazói folyamat, de a változásokat bárki számba veheti. Ezt tettük Székely Gáborral, a Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetsége ügyvezető elnökével.
A horgászok érdeklődésére tarthat számot például a méretkorlátozások változása. (lásd táblázat) Jó tudni, hogy a kecsege eddig fogható volt, most már nem, legfeljebb a halgazdálkodási hatóság külön engedélyével. Új fajok is vannak a méretkorlátozással védett halak között. A horgászok mostanáig az állami jegyen olvashatták a méretkorlátozásokat, tilalmi időszakokat, most ez átkerült a fogási naplóra, amit az állami jeggyel együtt kaphatnak meg.

A TOHOSZ ügyvezető elnökét arról is kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy ezután csak „leölve” szabad elvinni a kifogott halat a vízpartról. Azt a választ kaptuk, hogy a jogalkotónak biztos volt rá megfelelő indoka, de Székely Gábor nem akart találgatásokba bocsátkozni. Susztek Pál alkalmazásban álló halászati őr úgy gondolja, hogy ennek az intézkedésnek egyrészt az állatkínzás elkerülése, másrész annak megakadályozása lehet a célja, hogy a kifogott hal piacra kerüljön.

Idén bevezetik az úgynevezett turista állami jegyet, érvényessége 90 napig tart. Ennél nem előírás a horgászszervezeti tagság

Arra a felvetésre, hogy a kívülálló számára úgy tűnik, kissé későn, a tavalyi esztendő legvégén jött ki a törvény és a rendelet, a TOHOSZ ügyvezető elnöke azt válaszolta, hogy elég hosszadalmas volt az előkészítés, a MOHOSZ-on keresztül a horgászok is javaslatokat tehettek a készülő jogszabállyal kapcsolatban, s ezek közül sokat be is építettek a törvénybe és a rendeletbe. A december 29-i közlönyben jelent meg a jogszabály, s ez kétségtelenül okozott némi csúszást.
A kérdésre, hogy az új szabályozás kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb a korábbinál a horgászok számára, azt a választ kaptuk, hogy erre nem lehet egyöntetű igennel vagy nemmel válaszolni.

Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet a jogszabályváltozásból adódó néhány témára, például arra, hogy ezután február 28-a lesz a fogási naplók leadási határideje. Még későbbre tolták a statisztikai jelentések leadási határidejét: az összesített adatokat május 1-ig kell továbbítani a halgazdálkodási hatóságnak. Ez könnyítés, mert több idő marad az adatok feldolgozására. Fontos, hogy mindenki időben adja le a fogási naplóját, mert ha kicsúszik a határidőből, válthat ugyan állami jegyet, de kétszeres áron, adott esetben 2000 forint helyett 4000 forintért.

A TOHOSZ ügyvezető elnöke fontosnak tartotta megemlíteni, hogy idén bevezetik az úgynevezett turista állami jegyet. Ennél nem előírás a horgászszervezeti tagság, viszont az alapvető horgászismeretekről számot kell adni. Ennek tartalma és mikéntje még nem teljesen tisztázott, most úgy tűnik, egy teszt eredményes kitöltése szükséges hozzá. Ára annyi, mint a normál állami jegyé, de érvényessége 90 napig tart, a használható eszközök száma is kisebb, egy bottal és egy csalihal fogó hálóval horgászhat a tulajdonosa.

Új dolog, hogy ha idegen honos halat fog ki valaki, azt tilos visszahelyezni. Ilyen például a törpeharcsa is. Ahol telelés miatt kíméleti terület van kijelölve, ott a szonárt – a horgászok által halradarként emlegetett eszközt – tilos használni november 1. és március 15-e között.
Némileg szigorodtak a halőrzés szabályai is. Az új jogszabály értelmében bővültek az alkalmazásban álló halászati őr jogosítványai. Igaz ez a társadalmi halőrre is, bár az ő jogosítványai korlátozottabbak.

A cikk terjedelmi korlátok miatt természetesen csak néhány megváltozott szabályra tér ki. Székely Gábor szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a témára vonatkozó jogszabályok, illetve a helyi horgászrendek – ezek a jogszabályhoz képest szigorúbbak lehetnek – megismerése a horgászok számára elengedhetetlen.

hirdetés