Milliárdokat kap a halágazat

2015.07.07. forrás: vg.hu

Egzotikusabb fajok termelésbe vonására, az elsődleges feldolgozást lehetővé tévő fejlesztésekre, valamint általában az exportképes haltermelés további fejlesztésére juthat pénz, ha Brüsszel elfogadja a Halgazdálkodási Operatív Programot, amelyek a napokban küldtünk meg az Európai Bizottságnak. Mivel még mindig kevés halat eszünk, lesz halmarketing is.

hirdetés

Hivatalosan is benyújtotta a napokban az Európai Bizottságnak a 2014–2020-as Magyar Halgazdálkodási Operatív Programot (Mahop) a Miniszterelnökségen működő Irányító Hatóság (IH). A program keretében összesen 15,5 milliárd forintot kaphat a haltermelés az uniós és nemzeti forrásból együttvéve. A benyújtott program szerint a kormányzat célja mind az extenzív, félintenzív és intenzív tó-, illetve halgazdálkodás támogatása. A Mahop szerint ráadásul uniós forrásból valósulhat meg a korábbi években fejlődött intenzív haltermelés további bővítése is.

A korábbi uniós program fejlesztéseinek révén ma már precíziós haltelepeken szakszerű irányítással és takarmányozással, kis területen állítanak elő nagy tömegben halat Magyarországon is. Ez az intenzív haltermelés jelenleg a leginkább exportképes területe a hazai akvakultúrának. Amennyiben a programot Brüsszel is elfogadja, a halválaszték is bővülhet. Kiemelt szerepe lehet ugyanis a jövőben az új, egzotikus fajokat termelő zárt, intenzív üzemeknek – áll a most benyújtott anyagban. Jelenleg Magyarországon intenzív rendszerekben elsősorban afrikai harcsát, szivárványos pisztrángot, tokféléket és angolnát termelnek.

A programban szerepel a halfogyasztás növelését, a haltermékek népszerűsítését szolgáló halmarketing támogatása is. Az eddigi kampányok eredményeként az élelmiszer-ágazaton belül egyedül a halfogyasztás növekedett számottevően a közelmúltban, mintegy húsz százalékkal bővült a kereslet idehaza. A magyar fogyasztás azonban jelenleg fejenként öt kiló körül alakul évente, ez a 20 kilós uniós átlagnak még mindig csupán töredéke.

A legfontosabb az intenzív haltermelés további fejlesztése lenne – jelentette ki a Világgazdaságnak Lévai Ferenc . Az Aranyponty Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette: „A magyar haltermelés az elmúlt években valóban nagyot lépett előre, ennek megfelelően sokat fejlődtek a szálkamentes fajokat nevelő, minden évszakban működő, intenzív telepek. Jelenleg ennek a választéknak a fokozása a cél. Ezenfelül fontos lenne az is, hogy mindenütt kapható legyen a friss, elsődlegesen feldolgozott hal.”

A cél ezek szerint az, hogy az élőhal-kínálat helyett, friss, ám szeletelt, filézett, konyhakész halat tudjanak találni a fogyasztók, lehetőleg minél több helyen. „Nem új halastavakra van szükségünk, hanem a minőség javítására és az alapfokú feldolgozást, csomagolást lehetővé tévő fejlesztésekre” – összegezte Lévai. A vezérigazgató ugyanakkor megjegyezte: a szóban forgó 15,5 milliárd forint közel sem akkora, mint amekkora támogatás például a szántóföldi növénytermesztésnek jut. Ezenfelül egyelőre nem lehet tudni azt sem, hogy ebből a keretből mennyit kell majd környezetvédelmi kiadásokra fordítaniuk az ágazati szereplőknek.

„Bár a horgásztársadalomban él a remény, hogy a szóban forgó uniós pénzekből részesül, az egy másik területre, a vidékfejlesztésre tartozik. A horgászatnak a sportot és a turizmust erősítő szerepe is lehet, a MAHOP-nak azonban a haltermelést kell szolgálnia” – tette hozzá Lévai Ferenc.

A program megjegyzi azt is, hogy egyre több intenzív üzem használ közvetlenül vagy közvetve termálvizet a termeléshez, amelynek elfolyóvízként való elhelyezése problémás, a kérdést szabályozó jogszabályi környezetben vannak anomáliák. A régi szabályozás szerint új intenzív haltermelő telep nem létesülhetett a termálvíz visszasajtolásának vállalása nélkül. Azáltal, hogy ezt az előírást 2012-ben eltörölték, az intenzív haltermelés is új lökést kapott, hiszen olcsó, geotermikus energiához jutott, ám a már lehűlt víz elhelyezése használat után mindeddig nem kellőképpen megoldott.

hirdetés