Itt van, amitől rettegtünk - hatalmas területen pusztul a balatoni nád

2023.09.12. forrás: balatontipp.hu

A Paloznak és Alsóörs közötti partszakaszon elkezdődött annak a Balatonnak a pusztulása, amit eddig ismertünk, szerettünk. Ma ezt még csak a közel másfél kilométer hosszúságban, 20 és 100 méter között változó szélességben pusztuló nád jelzi. A szakértők szerint a folyamat nem áll meg ezzel, egy új, a Balaton és az emberi használat szempontjából kedvezőtlenebb állapot alakul ki a parti övezetben, ha nem lépünk időben.

hirdetés

A Paloznaki Horgász Egyesület tagjai figyeltek fel arra, hogy valami nem stimmel a náddal a Paloznaki-öbölben. Eltelt a tavasz, aztán a nyár is elkezdődött, de a korábban kiváló nádat nevelő területen nem jöttek a zöld hajtások, nem újult meg a nádas, ahogy máskor. Próbáltak nem hivatalos csatornákon választ kapni az ügyre, de nem jártak megnyugtató eredménnyel. Végül az egyesület elnöke, Zajacz István a község polgármesteréhez fordult.

A Paloznaki-öböl a pusztuló náddal 2023 augusztusának végén. A háttérben egy hatalmas kikötő, ami megváltoztatta a víz áramlását - Fotó: Győrffy Árpád

Czeglédy Ákos augusztus elején hivatalos kérdést intézet az illetékesnek vélt szervezetekhez, a Balaton-felvidék Nemzeti Parkhoz és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz. S amíg a válaszra vártak, megkért engem, hogy a magasból is készítsek néhány felvételt az érintett részről, hátha okosabbak leszünk. Ezekből a képekből derült ki igazán, milyen hatalmas területre terjed ki a pusztulás. Ráadásul nem áll meg a Paloznaki-öböl partján, az Alsóörs nyugati része előtti Szerdahelyi-öbölben a paloznakinál is nagyobb a halott terület.

A Paloznaki-öbölben néhol a 120 métert is eléri a pusztuló nád szélessége, ami korábban jó minőségűnek számított – Fotó: Győrffy Árpád

Mivel a hivatalos szervek továbbra sem jelentkeztek, a képeket elküldtük a balatoni nád két kiemelkedő szakértőjének, Dr. Pomogyi Piroskának és Dr. Szeglet Péternek, a biológiai tudományok kandidátusainak. Mindketten sok évtizede a Balaton és Kis-Balaton növényzetének kutatói, a növényzettérképek és nádasminősítések készítői, szakértői. És nem mellesleg ma már nyugdíjasok, így a megszólalásnál csak a szakmai tudásuk köti őket.

Munkában a nádkutatók – Fotó: Győrffy Árpád

– Egész egyszerűen lefagytam a fotóktól. Elképesztő mértékű és kiterjedésű a leromlása a nádasnak – reagált Pomogyi Piroska a képekre. Szeglet Péterrel együtt azonnal kötélnek álltak, hogy “társadalmi munkában”, saját költségükön Paloznakra jöjjenek helyszíni tapasztalatokat gyűjteni. Az érintett területet Zajacz István kalauzolásával és horgászcsónakjával járták be, hogy közelről is megvizsgálják, lefotózzák a nád pusztulását, a természet átalakulását.

A tapasztalataik alapján Előzetes szakértői véleményt készítettek, amit ide kattintva lehet elolvasni. De röviden én is összefoglalom a talán legfontosabb megállapításokat.

A nádas közelebbről – a két öböl nádasait alapvetően az avas nád uralja. A hajtások fejlettsége messze elmarad a korábbi évekétől – tapasztalták a szakértők – Fotó: Győrffy Árpád

A terület bejárása során azt tapasztalták, hogy amikor már virágoznia kellene az ez évi hajtásoknak, a két öböl nádasait alapvetően az avas nád uralja. A hajtások fejlettsége messze elmarad a korábbi évekétől, a part felőli sávban alig észlelhető új hajtás. Az avas nád is sok helyen fekszik, letöredezett. A víz felőli, kiligetesedett, zsombékos nádcsomók is csak gyengén fejlettek, ha egyáltalán kihajtottak – írják.

Úgy vélik, hogy a fenti helyzet négy negatív tényező együttes hatására alakult ki. Ezek az alábbiak

a nádast felszabdaló stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések,
a gyakran tartósan magas vízszint,
a nádaratások elmaradása és
az Alsóörs és Paloznak határán a tóba nyúló “spicc” elé épített kikötő móló
Mint írják, a stégekkel, bejárókkal, nyiladékokkal, feltöltésekkel felszabdalt nádasokba behatolnak a hullámok, és a víz felőli oldalon megindul a nádasok erodálódása, kiligetesedése, végső soron a vízoldali nádas pusztulása. A nádasövbe nem odavaló növények, pl. kultúrfák, bokrok, idegenhonos és/vagy invazív növények, állatok települnek be. Mindez rontja a nádasok és végső soron a Balaton ökológiai állapotát.

A másik ártalmas tényező a magas, gyakran tartósan magas vízszint negatív hatása, ami a Balaton élővilága, így a nádasöv szempontjából elsősorban az, hogy nem követi semmilyen formában a természetes vízjárást (nagyon szűk a szabályozási szint intervalluma, a téli és nyári között csak 10 cm). 2021 végéig a havi közepes vízállásváltozás 8 év alatt (94 hónap) csak nagyon ritkán haladta meg a 30 cm-t. Ez a Balaton mint élő környezeti rendszer (ökoszisztéma) szemszögéből nézve feszített víztükrű medencének számít. A tónak és élővilágának ennél sokkal tágabb határok közötti vízjáték a természetes, az evolúció során így alakultak ki. A kvázi állandó vízszint a legtöbb balatoni élőlényegyüttes számára stresszhatásként jelentkezik, amire a válasz a drasztikus átalakulás, degradáció, pusztulás – fogalmaznak.

Szinte minden parti ingatlantól bejáró töri át a nádat a vízig – Fotó: Győrffy Árpád

Ezt a negatív hatást fokozza a nádasoknál az is, hogy hosszú ideje elmaradt a rendszeres nádaratás. A Szerdahelyi-öbölben utoljára 2014-ben volt nádaratás. A Paloznaki-öbölben az űrfelvételek és a terepi bejárások fotói alapján part felőli nádaratás 2008 után már nem volt. A nádas jó karban tartásának, megújulóképessége fenntartásának pedig egyik fontos eszköze a rendszeres aratás, az avas nád eltávolítása. A sokéves avas nád az ez évi, gyakran viharos időjárás, a szélnyomás hatására lefekszik, letörik. Ez elzárja a fénytől egy időre az új hajtásokat, ami miatt nem tudnak kifejlődni, a felszínre törni – írják

Véleményük szerint a fentiek együttes következményeként a nádasöv annyira legyengült állapotba került, hogy egy új stresszor hatására drasztikus állapotváltozással, degradálódással válaszolt.

“Új körülményként a két öblöt elválasztó hegyláb (ami maga is mélyen benyúlik a tómederbe) spiccén, azaz a legbelső pontján létesült az új kikötő, közel 300 m-es benyúlással a tóközép fele (az alsóörsi kikötő benyúlása kb. 200 m).
Ezek hatására az öblök áramlási viszonyai minden bizonnyal változtak a korábbiakhoz képest. Az új áramlási viszonyok a szélárnyékban feliszapolódással járnak, a szélirányban a hullámzás hatására pedig az erodálódás fokozódásával…
A feliszapolódás hatására új élőhely jelenik meg a mocsári növényzet számára, ami a balatoni körülmények között általában a gyékényesek térhódításával indul meg. Ugyanakkor a part felőli állományok a vízszintemelés és a hullámzás átöblítő hatásának elmaradása miatt a gyékényes ingólápok, illetve az elmocsarasodás irányába fejlődnek” – írják többek között. (Mindkettő kikötő alsóörsi, a másodszorra említett a község hajóállomása mellett található – gyá)

A szakértők szerint a most tapasztalt drasztikus változások semmiképpen nem jelentenek egy új, állandósult helyzetet – de úgy tűnik, ennek egy cseppet sem örülhetünk.

“A változások tovább fognak folytatódni: mind az áramlási viszonyok megváltozása okozta feliszapolódás kiváltotta elmocsarasodás, mind a vízszintemelés miatt a parti részek elmocsarasodása, mind pedig az új (erre a részre korábban kevésbé jellemző) turzásvonal mögötti elmocsarasodás, mind pedig a nádas erodálódása. Ezek a gyors változások a makrovegetációban is egy új „egyensúlyi” állapot néhány év alatt való beállásáig fognak tartani. De a jelenlegi növényzetszerkezet-átalakulás alapján ez az új állapot az emberi használat szempontjából kedvezőtlenebb lesz mint az eddigi nádasöv-szerkezet…
Végső soron az a következtetés vonható le, hogy a természetközeli balatoni élővilág, benne a nádasok igényeire való tekintet nélküli, folyamatos, drasztikus emberi beavatkozások hatására az ember számára is kedvezőtlen állapotok következnek be nagyon rövid idő alatt. A nádasok kb. fele ma még például felújítható lenne (2018-ban készült nádgazdálkodási terv), ami nagyon fontos lenne a tó üdülési célú használata szempontjából és a tó élettartama meghosszabbításának szempontjából is” – zárja Dr. Pomogyi Piroska és Dr. Szeglet Péter az előzetes szakértői véleményt.

A szakértők által írtak szerint egyértelműnek tűnik, hogyan kellene hozzáfogni a Balaton megóvásához:
– itt és máshol is mielőbb el kell bontatni a nádasokat felszabdaló stégeket, bejárókat, feltöltéseket, meg kell tisztítani a területüket, hogy a nád ismét visszafoglalhassa a helyét,
– a mély-merülésű vitorlások kiszolgálása helyett vissza kell állítani a Balaton ökológiai igényihez szabott vízszint szabályozást,
– technikai megoldást kell teremteni a nád aratására akkor is, amikor ehhez nincs megfelelő jég,
– ezen a konkrét helyen el kell bontatni a Balaton áramlási viszonyait drasztikusan felborító kikötő már megépült részeit – és meg kell keresni azokat a döntéshozókat, akik egy ilyen hatalmas károkozásért felelnek.

A nád kipusztulása, kipusztítása a természet közvetlen átalakulása mellett további veszélyekkel is járhat. Szabaddá teszi a parti területeket az olyan őrült beépítési elképzelések előtt is, amelyeket eddig még úgy-ahogy meg lehetett akadályozni a természet védelmére hivatkozva.

Győrffy Árpád

hirdetés