Folytatódik a kormoránok gyérítése a Balatonnál

2016.02.10. forrás: balatonihal.hu

A decemberben megkezdett kormorángyérítést a múlt hét elejével folytatják újra Alsóörsnél. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 250 példány kilövésére kapott engedélyt a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóságtól. Tavaly december óta 97 példányt sikerült elejteni, ennyivel kevesebb kárókatona dézsmálja mostantól a balatoni halállományt. A gyérítés március 31-ig folytatódik.

hirdetés

A Társaság munkatársai az Újkúti Vadásztársaság képviselőivel közösen tűnnek fel a következő hetekben a Szerdahelyi dűlőnél, a lakott területeken kívül. Nincs könnyű dolguk, mert a kárókatonák nagy túlélők, kifinomult érzékkel igyekeznek elkerülni a sörétet. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén télen is támad a falánk rablóhad és bizton állíthatjuk, hogy a kormorán-sereg áll nyerésre a horgászokkal szemben.

A hazai kárókatonák tömegeit a vándorló állomány seregei is erősítik és elképesztő pusztítást végeznek a Balatonon és a tógazdaságokban. Testsúlyuk 60%-át kitevő halmennyiséget képesek elfogyasztani naponta, ám az általuk okozott kár ennek többszörösére is rúghat: míg a kormorán egy halat megfog, hármat-négyet megsebez éles csőrével, ezeknek az állatoknak a fele biztosan elhull. Nagy mennyiségben pusztítják a nagyobb halakat is, de főleg az ivadékok vannak veszélyben. Télen a vermelő állomány folyamatos zaklatása másodlagos kártételként jelentkezik a halgazdálkodóknál. Az uszonyosokat ért stressz és ezáltal az elégtelen táplálkozás következtében a halak immunrendszere legyengül, a leromlott állapotú állatok pedig sokkal esendőbbek a kórokozók támadásaival szemben.

A kormoránok csapatokba verődve szervezetten halásznak, mivel rájöttek, hogy így sokkal eredményesebbek tudnak lenni. Éppen ezért folyamatos éberséget követelnek a tógazdaságok munkatársaitól, akik az év egészében igyekeznek minimalizálni a veszteséget, riasztással távol tartva a halkészlet szárnyas dézsmálóit.

Az egyedszám ritkításának nem csupán a jogszabályok szabnak határt, de a vadásztársaság szakembereinek gyakorlatán is múlik a sikeres gyérítés. A kormoránt nem könnyű elejteni, lévén, hogy nagyon bölcs madár. Messziről felismeri a rá vadászókat és nehéz félrevezetni a „csaliként” használt ál-madárral.

Szomorú tény, hogy az általuk elfogyasztott halmennyiség messze felülmúlja horgászok által kifogottat. Ráadásul rájuk nem vonatkozik a méretkorlátozás, a tilalmi idő és nem ismerik a védett halfaj fogalmát sem.

hirdetés