Harcsakergetés
2014. okt. 27.szólj hozzá!
Tetszik
124
Lassan ránk esteledik, puskák beélesítve. Síri csönd a tavon, egyelőre a harcsák nyomát se látjuk - legalábbis én.
Míg vendégeimre vártam, belevetettem magam a csalihalfogásba. Lassan délutánra járt az idő. Gyors telefon Beck Zoli barátomnak: - Merre jártok? - Egy órán belül ott vagyunk - hangzik a válasz. Lassan telik az az egy óra, mindenki árgus szemekkel figyeli a bekötő utat. Autózúgás! Felugrok a botok mellől, hogy átnézzek a bokrok felett, de nem Feriék ... Síri csönd a tóparton, 1-1 ponty fürdése zavarja meg a csöndet. Kis idő elteltével arra leszek figyelmes, hogy egy tetőbox oson be , majd bokrok takarásából előbukkan a fehér paripa, melyet Feri zaboláz. Megérkeztek! Nagy tétova, nem tudom, izgalmamban mit csináljak. Spuri üdvözölni őket! Feri óvatosan kémleli a vizet a halőrház mellől, majd megjegyzi óvatosan: "nem rossz".
Rövid eszmecsere majd döntés: letáborozunk. Kilenc darab kishal, ennyit sikerült fognom.Remélem elég lesz. 7 bot, 9 csalihal.
Összepakolom a csalihalas botokat, és irány a táborhely. Barátaim beszélgetésébe beszállok.Tamással hallgatjuk Feri kalandjait.
Lassan ránk esteledik, puskák beélesítve. Síri csönd a tavon, egyelőre a harcsák nyomát se látjuk - legalábbis én. Mentorunk bizakodó, és a kiszemelt helyre juttatja felszerelését. Rövid idő elteltével Ferinek kapás! De semmi - lelopta a halat. "Előfordul". Ekkor óvatosan elkezdtem izzadni: ha így folytatódik, kevés lesz a csalihal. Ekkora teljesen ránk sötétedett. Csalihalazásra kevés az esély. Feri megnyugtat: 7-bot van bent, és 1 kishal a haltartóban. Az idő lassan telik, egyre többet hallatják magukat a harcsák. Elkezdődik a koncert: rablásukkal, cuppogásukkal törik meg a csendet. Kapásunk egyenlőre nincs. A székben ülve hallgatjuk a harcsákat, 1-1 rablás után röviden jellemezzük: "bameg", ez se sneci volt!
Rápillantok a telefonra: hajnali fél 3. Rám tör a fáradtság, majd megfordul a fejemben, hogy szunyókálni kellene egy órácskát. Elszenderedek.
KAPÁS! Erre ébredek. Botom hajlik, fék recseg!!!!
Félálomból felzavarva hirtelen nem tudom, mit csináljak. Irány a bot. Bevágás seggre üléssel (itt el is törtem a botom, igaz, csak a vége tört le, beleszorult a bottartóba).
Örült erővel húz valami, majd jön a gondolat: ez nem lesz kicsi. Csipától alig látva, álmosan, de felveszem a harcot. Gyors gondolatok: bot, orsó, zsinór erős! Fél tekerés a féken:indul a pumpa. Mentorunk is biztató szavakkal lát el: jól csinálod, pumpa, pumpa - biztat. Eleinte nagy, erős kirohanások, de sikeresen kordában tudom tartani. Sikerül átvenni az irányítást. Nagy lihegéssel Beck Zoli barátom is megérkezik a szomszéd állásról. Egyetlen kérdés: mekkora? K...a nagy- hangzik a válaszom. Árgus szemekkel figyelem a vizet, mikor pillanthatom meg, de egyenlőre nagyon jó erőben van. Hatalmas burványok jelzik "lovat", fárasztok. Egyszer csak megjelenik egy hatalmas farok, utána hatalmas fehér hasat látok. A partközelben még igen jó erőben van, hevesen küzd. Orsózó mozdulatokkal próbál szabadulni, de a horog mélyen ül a szájszélében. Rövid harc a partszélben, majd felfekszik a víz tetejére. Zoli barátom nyúl érte, de előtte kis paskolás a fejére. Nemtetszést kifejezve újabb kirohanás, ereje lankad. Első ránézésre max. 30-35-kgra tippeltem, de mikor Zoli barátomnak elsőre nem ment a kiemelés, akkor felcsillant a szemem. Lehet, hogy nagyobb? Mikor a parton jobban szemügyre vesszük, Feri halkan megjegyzi: 50-55 kg. Na, ekkor leírhatatlan öröm fogott el! De igazából ekkor még nem fogtam fel az egészet.
Reggel mérlegelés, gyors kantározás, irány vissza a vízbe. Kéz- és lábremegés, dolgozik az adrenalin. Csak lassan tudatosul bennem, mekkora "lovat" fogtam. Eszembe jut egy mondat: "mindenki szeretne legalább egy jó harcsát fogni életében".
Kedd reggel Tamás, jó tógazdához híven, elindul körbe a tavon. Hozzánk érve az első kérdése: -na, volt valami? Széttárom karom és fapofával mondom: - Ekkorácska. Elmosolyodik: - Na de most komolyan! Ekkor már nem bírtam és én is elmosolyogtam magam: - 50 körüli!
Halőr Zoli barátomnak szóltam, kellene a mérlegelő matrac. Halacska bele. Állvány nincs kéznél. Sebaj, majd megemelem! - mondja halőr Zoli.
Első nekifutás: 43 kg-nál áll meg a mérleg... Vigyorgás. Igen, 43 kg az egyéni rekordom! Majd azt mondja Zoli: - Várj, újból emelem, mert csúszott a kezem. Nyúlik a mérleg nyelve, Zoli feje pirosodik: 51 kg-nál áll meg! Gyors fotó, és irány vissza vízbe. Barátaim, Koós Ferenc, Beck Zoltán,Nagy Zoltán, Varga Tamás gratulálnak. Ekkor Feri fél mondatot hozzátesz: - Üdvözöllek az 50+-osok klubjában!
Mivel ez még csak az első éjszaka volt, nem lazulhattunk. A csalihal kevés, irány a kis tó csalihalért. A nap hátralévő részét kishalfogással töltöttük.
A kedd estét Feri kezdte nagyon jól: szűk két óra alatt 2 db 20 kiló és egy 10 kiló körüli akadt a horgára. Második éjszakánk kicsit hűvösebb és csöndesebb volt. Egy-két rávágás, de semmi komolyabb. Kora hajnalban Beck Zoli barátom épp a kishalát figyeli (nádfalhoz szakítóra kikötve), mikor a víz felrobbant... de bevágásnál semmi. Nappalunk pihenéssel, kishalfogással ütjük el.
Délután 4 óra magasságában kezdünk ismét éledni, felszerelés átnézése, átalakítása. Lassan bevetés.
Harmadik este a tó túlsó partját veszem célba, mivel délutáni sétám alatt ott láttam biztató jeleket (poharakat) a vízen. Lassan esteledik, mindenki elfoglalja a helyét. Az ég csillagos, ez nem túl biztató, de nem adjuk fel. Hallatják magukat a harcsák, sőt, a felkínált csalitól egy méterre rablás, nagy izgalom, hátha, de semmi: nem arra fájt a foga. Az éjszaka második fele csöndes és hideg, leereszkedik a pára, így picit kínzó, de nem hátrálunk. Éjszakánk kapás nélkül maradt.
Csütörtök kora reggel véget ért a horgásztúra. Lassan összepakolok és irány a nagyváros: a csöndes, nyugodt környezettből vissza a rohanó életbe.
Végeredmény: 5 db harcsa. 51 kg, 19 kg, 18 kg, 10 kg, 8 kg.
Barátaimnak köszönet ezért a három napért! Életre szóló élmény volt.
Hozzászólások
hirdetés